Implantáció

A dentális implantológia napjainkban már a fogorvosi gyakorlat integráns részévé vált. A hiányzó fogak beültetéssel történő pótlása egyidős a fogorvoslás történetével. Ezek beültetése egészen a közelmúltig, csak próbálkozásnak tekinthetők, hiszen a nem kellően tisztázott  biológiai, patológiai és anyagtani feltételek miatt ezek a beavatkozások nem vagy csak véletlenül lehettek sikeresek. Az implantológia szempontjából az első döntő áttörést az 1960-as évek második felében kifejlesztett bioanyagok idézték elő. Ezek a csontszövetbe ültetve osszeointegrálódnak, azaz az érintkező felszínükön a csontszövettel kötőszövet közbeiktatása nélkül közvetlen képesek összenőni. A hosszú távú sikeresség szempontjából ugyanilyen fontos, hogy az implantátum szájüregbe nyúló része körül az íny szövetei biológiai zárást hoznak létre, így megvédve azokat a szájüreg felőli káros hatásoktól.

A dentális implantátumok indikációi:

Alkamazásukat alapvetően három tényező befolyásolja:

• Jobb funkcionális stabilitás, előnyösebb esztétikai hatás és a fogmű viselési komfortja is jelentősen javul a
• tradicionális fogászati beavatkozással készült potlásokhoz viszonyítva (kiterjedt sorközi vagy sorvégi hiány esetében a tradicionális megoldással, csak úgy lehetne az elvesztett fogakat pótolni, ha egy alaplemezzel megtámasztott kivehető fogművet készítenénk, ezzel szemben implantátumok alkalmazásával híd készíthető)
• Nincs szükség ép foganyag feláldozására, mint a tradicionális pótlások esetében (a foghiányt határoló fogak lecsiszolása nem szükséges)
• Hátrányos klinikai, anatómiai adottságok, akár pszihés okok miatt a páciens képtelen a a hagyományosan készített pótlást viselni

 

A dentális implantátumok átmeneti és végleges kontraindikáció:

Átmeneti kontraindikációk:

• Sebészi kontraindikációk: akut betegségek, lázas állapot, antikoaguláns kezelések
• Nem megfelelő szájhigiénia – de a kezelés során ennek fenntartása motiválható
• Az állcsontok növekedése még nem fejeződött be (17-18 éves kor)
• Ha az implantációs területen akut vagy szubakut gyulladás zajlik
• Terhesség
• Állcsontok besugárzása után 2 évig

Végleges kontraindikácók:

Általános okok:

• Sebészi beavatkozások általános ellenjavallatai
• Alkoholizmus, dohányzás, drogabuzus
• Rendszerbetegségek, immunhiányos állapotok

 

Helyi okok:

• Kedvezőtlen anatómiai viszonyok
• Az állcsontok osteomyelitise
• Krónikus szájnyálkahártya betegségek – relatív kontraindikáció

A műtét előtti teendők:

A beültetésre jelentkező páciensről első lépésben egy rövid anamnézist veszünk fel, melynek során kizárjuk az implantáció ellenjavallatait képező elváltozásokat. Következő lépésben fogorvosi módszerekkel vizsgálatot végzünk, melynek során tisztázzuk, hogy a maradék fogazat és a parodontium, milyen protetikai megoldásokat tesz lehetővé. Továbbá megvizsgáljuk (bimanuális viszgálat) az állcsontok morfológiai adottságait. Ha mindezek után az implantációt elvégezhetőnek találjuk további kigészítő vizsgálatokat végzünk, ezek a következők:

Laboratóriumi és általános orvosi vizsgálatok (ha az általános anamnézisben szerepelnek különböző rizikófaktorok/betegségek)

Röntgenvizsgálatok:

• panoráma felvétel (ortopantomogram – OPG) készítése: az implantátum helyének megfelelő csontról és annak szerkezetéről kapunk pontosabb képet.
• Klinikánk rendelkezik speciálisan a fej – nyak tájék vizsgálatai számára kifejlesztett kisebb térfogatú 3D képalkotásara képes CT – készülékkel, melynek segítségével pontosabb képet kapunk az érintett területről (megfelelő csontkínálat, csontszerkezet,környező anatómiai képletek stb.)

A needle vagy más néven tűimplantátumok nevüket a kis átmérőjükből kaptak.

A kis átmérő nem teszi lehetővé az implantátum belsejében belső menet kialakítását,ezért ezek minden esetben egyrészes implantátumok,azaz az implantátum teste és a fejrész egy darabban van.

Beültetésüket követően nincs szükség második műtétre, azaz feltárásra, mert ezeknél az implantátumoknál az implantátum integrációjával egyidejüleg alakul ki a gingivális zárás is.

Felrészük tekintetében lehetnek egyenes felépítménnyel valamint gömb alaku felépítménnyel ellátva.Ez utóbbi csak protézis stabilizációjára használható.

Beültetésük gyors és egyszerű,minimális traumával jár, rendszerint akkor használjuk amikor alsó metszőfogakat kell pótolni és kevés a meglévő fogak közti térköz vagy ha az állcsontgerinc vastagsága kicsi és nincs lehetőségünk vagy a páciens nem szánja rá magát egy nagyobb traumával illetve anyagi megterheléssel járó csontpótlásra

A Denti implantátum egy teljesen magyar tulajdonú és fejlesztésű implantátum révén elsődleges célja az volt, hogy a magyar ember számára egy jó minőségű,de a drága külföldi implantátumokkal szemben magyar ember számára is hozzáférhető implantátumot állítson elő.

Ez az EcoLine, azaz a gazdaságos vonal,egy gyökérformáju 3.8,4.3,4.8 átmérővel és 9.5, 11.5 valamint 13.5 hosszúsággal rendelkező, elfordulásbíztos,TiO2 bevonattal rendelkező gyökérformájú implantátum.

A gazdaságosság mellett a minőség a legfontosabb számukra,ezért a gyártást a több mint 100 éves tapasztalattal rendelkező német Meisinger, Komet és az olasz Dess cégek végzik.

A Bone Level implantátum a Dentisystem cég egyik prémiumterméke, amely a belső elfordulást biztosító belső és a csőszerű meghosszabbítás mellett az optimális erőátvitel végett amivel rendelkezik az összes többi Denti implantátum is, tartalmaz egy belső kónikus 6°-os zárást ,amely az implantátum és a fejrész között lévő mikrorés hermetikus lezárására szolgál.

A felépítményei speciális platform switching fejrészek amelyek a jó gingivális zárást és a kiemelkedő esztétikát szolgálják.

Ugyanakkor ezzel a rendszerrel lehetőség van az egyre elterjedtebb “all on four”,azaz rögzített fogpótlás készítésére négy megfelelően elhelyezett imlpantátumon “Denti on 4” név alatt.

Felső állcsontban az oldalsó zónában gyakran elégtelen magasságú csonttal állunk szemben a beültetendő implantátum számára.

Ilyen esetben szükségünk van az arcüregalap felemelésére.

Ezzel az eljárással a felső állcsontban lehetőségünk van az elégtelen csontkínálat megnövelésére azáltal, hogy feltárásban az arcüreg oldalán képezett kis ablakon keresztül , az arcüregnyálkahártyát beemelve , az alatta keletkező rést csontpótlóanyag és saját csont keverékével feltöltjük, majd mindezt mikrocsavarok által rögzített felszívódó kollagénmembránnal fedve a lebenyt zárjuk.

A csontpótló anyag szemcséi között a csontképződés során saját csont képződik, ami ezeket a szemcséket körbefogva képes lesz a 6-9 hónapos integráció után a rágónyomás elviselésére.

Ez a beavatkozás olyan esetben előnyös, ha a felső állcsontban az oldalsó zónában foghiánnyal állunk szemben és nincs megfelelő csontkínálat az implantátumok behelyezéséhez. Ilyen setben a hagyományos fogpótlási lehetőségekkel csak lemezes megtámasztású protézist tudnánk készíteni, ami a pótlás tipusától függően szájpad egy részét vagy akár egészét lefedné, ami a páciens számára nem a legkellemesebb, mivel gyengébben fogja érezni az ízeket az ízlelőbimbók részleges lefedése miatt, valamint kevesebb hely maradna a nyelv számára, ami a beszédet akadályozná kezdetben. A beavatkozás hátránya, hogy krónikus arcüreg gyulladás esetén valamint műtött arcüreg esetében az eljárás nem kivitelezhető.

Az egyes fogak elvesztése után a fogmedernyúlvány oly mértékben elvékonyodhat vagy vertikálisan csökkenhet a mérete, hogy a fentmaradt csontszövet  az implantációt megnehezítheti vagy akár lehetetlenné teszi. A fogak elvesztése utáni évben gyors csontleépülés következik, aminek a mértéke az első év után lelassul, viszont, ha 5 évnél több idő eltelik ennek a résznek az implantátummal való pótlására, akkor olyan mértékű csontfelszívódás tapasztalható, ami nem teszi lehetővé az implantátum beültetését. Ilyen esetben szükségessé válik a hiány pótlása különböző bioaktív anyagok vagy autológ csontszövet segíségével ellenkező esetben az implantátumok túlélési esélye csökken, a fogpótlás készítése nehézzé válik. Attól függően, hogy a csontfelszívódás milyen irányú, horizontális vagy vertikális augmentációra lesz szükség a hiányzó csontszövet pótlására. Ilyen esetben a csontot vastagítani vagy a magasságát emelni kell ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű csontszövet álljon a rendelkezésünkre az implantáció elvégzéséhez. A csontpótlás során, ami történhet az implantációval egyszerre ha van megfelelő csontkínálat az implantátum primér stabilításához, vagy külön, csontpótló anyag és saját csont keverékét rögzítjük felszívódó vagy nem felszívódó membrán és csavarok segítségével a csonthoz, ami majd a csontképződés során kialakúló saját csont kezdeti vázát fogja képezni. A csontképződési folyamat 6-9 hónapot vesz ígénybe, ez idő alatt az implantátumot nem lehet terhelni.

Előfordul hogy az implantátum feltárása után nincs elegendő feszes  íny az implantátum körül, ami a megfelelő hámtapadás kialakulásához szükséges. Vannak esetek amikor a  meglévő fogak nyaka körül találkozunk a  feszes íny hiányával. Ilyen esetekben szintén szükséges a hiányzó keratinizált íny pótlása. Erre 2 lehetőség van: vagy állati erdetü sterilizált és liofilizált szövetet (Geistlich-Mucograft)  használunk a defektus pótlására vagy a szájpadból nyerünk kötőszövetet.

Az első, amelyik egyszerübb , mert csak egy műtéti területünk van az, ha állati eredetű kollagén matrixot ültetünk be (pl. Mucograft) ami a környező keratinizált ínyből és az alatta levő periosteumból táplálkozva a szomszédos terület sejtjeivel népesül be, keratinizált ínnyé alakulva át. Hátránya, hogy ínyvastagításra nem alkalmas.

A második lehetőség, ha a páciens szájpadjából nyerünk kötőszövetet és ezt varrjuk le a kívánt helyre. Ez ínyvastagításra is alkalmas. Hátránya, hogy két seb lesz a páciens szájüregében, ami kezdetben a táplálkozást eléggé megnehezíti és fájdalmassá teheti. 

 

A PRF elnevezés elsősorban vérlemezkékben gazdag plazmát jelent, angolul PRP (Platelet-Rich Plasma). A folyamat során először vért veszünk a pacienstől, melyből többszöri centrifugálás és ülepítés után nyerhető a PRF. Csontsebbe helyezett PRF elősegíti annak gyógyulását, emellett a regenerált új csont minősége is javulni fog. Elsősorban csontpótlásra használt biokerámiavál együtt használjuk arcüreg elevációknál, de használatos még az állcsontgerinc kiterjedt hiányainak pótlásakor is, valamint a foghúzások utáni üresen maradt alveoláris csont feltöltésére, megakadályozván ennek leépülését.